2011. augusztus 27., szombat

Borzsa, a kedves

Virágos medáljaimat szerettem volna szaporítani Cseresznyevirág Boglárka-virágával, de valahogy az általam elképzelt színekből nem mutatott jól. Oda-visszabontogatva végül is megszületett újabb saját medálom. A kezdetek - vagyis a medál közepe - természetesen a Boglárkát idézi, de aztán egészen más irányba kalandoztam. Ugye nem baj, Veronika?


Egy nagyon kedves, fiatal kolléganőmet ajándékoztam meg ezzel a finom kis nyaklánccal. Viseld egészséggel, Dóri!

14 megjegyzés:

  1. Dórinak nagy szerencséje van ,igazán különleges darabot tudhat a magáénak!Gratulálok,nagyon szép üde kis medál!

    VálaszTörlés
  2. Szépséges lett Joli, biztosan tetszett a kolléganődnek!

    VálaszTörlés
  3. Azt gondolom rokonlelkek vagyunk - pont ugyanígy kezdek én is minta után fűzni, aztán nem olyan mint ahogy elképzeltem, fűzök-bontok-fűzök-bontok... és egyszer csak lesz belőle valami amit szeretek :) Így született a Kraszna-ihletésű királyleveles medál is. Gyönyörűt fűztél-bontottál-fűztél!

    VálaszTörlés
  4. Kérdésedre válaszolva, Gryllus Vilmos szavait idézném az Égből pottyant meséből, amit a gyerekeim annyira szeretnek: "ÁÁÁ, dehogy!" :-D Csodálatos lett! A színei is mesések! :-)

    VálaszTörlés
  5. Nagyszerű medált alkottál megint!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon aranyos medál kerekedett az elkalandozásodból!

    VálaszTörlés
  7. Szépséges, fiatalos medál "alakult" belőle!!!
    :-)

    VálaszTörlés
  8. Szép! Nekem főleg a színei tetszenek!

    VálaszTörlés
  9. Nagyon szép lett, akkor születnek a legszebb munkák amikor az ember beleviszi a saját elképzelését is a mintába.

    VálaszTörlés
  10. Ez olyan szép lett, milyen mintából dolgoztál??

    VálaszTörlés
  11. Gyönyörű lett a végeredmény!!!!! :)

    VálaszTörlés